MENEKÜLTEK A KELETIBEN – 2015

2015 szeptemberében hirtelen Magyarországra ömlött több ezer menekült, akik Németországban szerettek volna letelepedni. Az Európai Unió szabályai szerint, minden menekült státuszát el kell bírálnia annak az országnak, ahol a menekült az Unió területére lépett. A hihetetlen nagy tömeg megrémítette és sokkos állapotba került a magyar állam. Az Unió szabályai nem voltak egyértelműek. Az Unió bő egy hétig magára hagyta Magyarországot. Magyarország bő egy hétig nem intézkedett, és a menekültek feltorlódtak a budapesti Keleti pályaudvar előtt. A magyar állam semmit sem biztosított számukra, sőt a pályaudvarról rendőri sorfallal zárta ki a menekülteket. Fotósorozatom a pályaudvar előtti egy hét nyomorát mutatja be.

Megnézem >>>

A CSATKAI CIGÁNY BÚCSÚ – 2015

A Bakony keleti szélén fekvő Csatka Komárom-Esztergom megyéhez és a Veszprémi egyházmegyéhez tartozik. Egykor pálos kolostor állt a faluban, amelyet 1357-ben említenek először az írásos források. Kont Miklós nádor alapította. A virágzó kolostor a mohácsi vészt követő években pusztult el. Lehetséges, hogy Szentkútjánál is a középkorban épült meg az a kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak.
A mai, Irgalmasság Anyjáról elnevezett kápolna Szentkút közelében 1862-ben épült, báró Fiath Ferencné jóvoltából, s annak a Csöbönyei József harmadrendi testvérnek a segítségével, aki itt is lakott egy remetekunyhóban.
Bár a feljegyzések a csoportos zarándoklatok emlékét csak a múlt század végétől őrzik, mégis tudunk egy Meizler Vilmos nevű vak ember csodálatos gyógyulásáról, 1792-ből. A búcsúsok szerint a csatkai Szentkút vize elsősorban lábfájás gyógyítására, bénaság ellen jó. A zarándokok régen és ma is a forrás vizét korsókban, üvegekben viszik haza az otthon maradtaknak.
Az utóbbi évtizedekben nagyon látogatott kegyhelyen éjjel a búcsúsok a templomban ájtatoskodnak. Misék magyar és német nyelven voltak és vannak, sőt utóbb Csatka a hazai cigányság országos jelentőségű búcsújáró helyévé vált (cigány nyelvű prédikáció is hallgatható). Különösen sokan érkeznek az utóbbi évtizedben a dél-szlovákiai magyar falvakból.

Megnézem >>>

error: Minden jog fenntartva ©BulcsuOsi.com